KONELI - KONSTRUKTÍV ÉLETVEZETÉS ISKOLÁJA

 AZ ELSŐ MAGYAR KOMPLEX ISKOLAMODELL

 

A KONELI az európai értékekre épülő, modern és bizonyított technikákat integráltan alkalmazó, innovatív, folyamatosan megújuló oktatási módszer, mely egyedi intézményekben ölt testet.

 

 A KONELI Alapítványi Általános Iskola egy új, előremutató pedagógiai módszerre épül, melyet elismert oktatási szakemberek állítottak össze a konstruktív életvezetés fontosságát szem előtt tartva. Iskolamodellünk korunk felgyorsult világához alkalmazkodik, ha úgy tetszik, ezt hivatott előkészíteni az óvodától kezdve, egészen a diplomáig.

Legfontosabb küldetésünk, hogy a gyermekek érdeklődését kooperatív tanulási módszerekkel és sokszínű feladatokkal fenntartsuk, hogy szeressenek tanulni és motiváltak legyenek az ismeretszerzésre. Célunk továbbá, hogy számukra hasznos tudást adjunk, a sikeres, boldog és kiegyensúlyozott gyermekkorért.

Kezdeményezésünk óvodával indult, majd a szülői igényekre reagálva elindítottuk iskola-előkészítő csoportunkat is, melyek egységet alkotva mind a KONELI Iskolában tanultakat alapozzák meg. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek megfelelő minőségű és mennyiségű törődést kapjanak, amit 16-18 fős osztályokkal, illetve osztályonként két tanítóval biztosítunk – ez ad lehetőséget arra is, hogy mentorrendszerben támogassuk a gyermekeket.

Programunk több szakember bevonásával készült el, köztük van Prof. Dr. Bábosik István, az ELTE neveléstudományi professzorának módszere is, amelyet továbbképzett pedagógusaink is ismernek és alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy az életre készítjük fel a gyermekeket, méghozzá komplex módon a kognitív, a szociális, a mozgás és a kommunikációs képességek és készségek fejlesztésével.

A gyerekek jövőjére nézve a legfontosabb értékeket, a munkára orientált, együttműködő, toleráns, az önérvényesítés tekintetében pedig a motivált, önmaga pozitív adottságait felelősen gondozó, fejlesztő személyiséget alapozzuk meg a tanulók számára. Nagy hangsúlyt fektetünk továbbá a hazafias és erkölcsi nevelésre, ennek keretében hazaszeretetre, megbízhatóságra, felelősségtudatra, jóindulatra, illetve többek között az empátiára neveljük a gyerekeket.

A feladatok során a Nemzeti Alaptervet vesszük figyelembe, ugyanakkor projektmódszert alkalmazunk, ami lehetőséged arra, hogy tapasztalati úton témaköröket dolgozzunk fel (pl. víz hete, mese hete, stb.) a gyerekek egyéni igényeinek megfelelően. Ez a kulcsa annak, hogy a tanulás élmény legyen a tanulóink számára. Módszereink tekintetében kiemelt szerepet kapnak a tömbösített foglalkozások (90 perces blokkok) és a kooperatív feladatok a csoportmunka hatékonyságáért, illetve a tevékenykedtető foglalkozás is, ami az egyik leghatékonyabb tanulási technikának számít. Mindezt inspiráló környezettel és modern tanulási eszközökkel egészítjük ki. Nálunk nincs osztályozás, negyedévente szöveges formában értékeljük a gyermekeket, és házi feladatot sem adunk, ugyanis hisszük, hogy az otthon eltöltött idő a kikapcsolódásért van.

Az egészséges életmód, valamint az érzelmi stabilitás kialakítása szintén célunk, ezért mindennapos mozgást biztosítunk a gyermekek számára. A testnevelés órák keretében pedagógusaink Kutasi Kelly által kidolgozott törzs- és vázizom fejlesztő gyakorlatokat, illetve a testi-lelki-szellemi harmónia megteremtése érdekében gyermekjóga gyakorlatokat alkalmaznak.

 

A KONELI OKTATÁSI PROGRAM SAJÁTOSSÁGA

 

 

A KONSTRUKTÍV ÉLETVEZETÉS ISKOLÁJA

az iskolamodell kidolgozója szerint

 

 

 

 

„A Konstruktív Életvezetés Iskolája a jelenleg működő iskolamodellek hatékonynak bizonyult személyiségfejlesztő megoldásmódjait, valamint a neveléstudomány és a személyiségelmélet új felismeréseit törekszik integráltan alkalmazni, s ezzel egy optimális iskolamodell megvalósítása a célja.

Az iskola programjának alapja a modern európai társadalmi és gazdasági elvárásoknak megfelelő, konstruktív életvezetésű határozott emberkép, amely célirányossá és koordinálttá teszi a személyiségfejlesztés folyamatát.

A program alapját képező emberkép jellemzői: szocio-morális normakövetés, szociális életképesség /egyéni eredményesség, folyamatos önfejlesztés/, érzelemgazdagság /stressz-megelőző képesség, kiegyensúlyozott életvitel/.

Az emberképnek megfelelő, fejlesztő hatás-szervezés a személyiség strukturális és funkcionális sajátosságaihoz igazodva, erre felkészített pedagógus testület által valósul meg.

A fejlesztő hatásrendszer fő forrása az iskola gazdag, sokoldalú tevékenység-repertoárja, s az ennek keretében működtetett motivált, komplex feladat-szériák együttese.

Ennek megfelelően az iskola motivált feladat-centrikus modellnek is tekinthető.

A fejlesztő hatásrendszer minden tanulóra történő kiterjesztése érdekében fontos követelmény az iskola működése során a tanulók és a feladatok közti kapcsolat fenntartása, vagyis az, hogy egyetlen tanuló se rekedjen kívül a tevékenységi folyamatból, azaz ne álljon elő a spontán kirekesztődés jelensége, amely a személyiség fejlődését súlyos mértékben gátolná.

A tanulók és a feladatok szoros, de egyben motivált kapcsolatát a korszerű tevékenységszervezési modellek differenciált alkalmazása garantálja.

A motivált, széleskörű iskolai tevékenység-repertoár hozzájárul a tanulók sokelemű szociogén szükséglet-rendszerének kialakulásához, ami a szubjektív örömforrások széles skálájának létrejöttét, vagyis az érzelemgazdag, kiegyensúlyozott életvezetésű személyiség kifejlődését jelenti.

A személyiségfejlesztő hatásszervezés során az iskola megvalósítja a rendkívül fontos, ám a gyakorlatban ritkán érvényesített hatásrendszerbeli váltást, vagyis a 10. életévtől a direkt személyiségformáló hatásszervezésről az átállást az indirekt hatásszervezésre. Ezzel megelőzhető a tanulók körében a direkt hatásokkal szembeni, úgynevezett személyi ellenállás jelenségének kialakulása, ami részben konfliktusok forrása, másrészt a fejlesztő hatások elutasítása következtében, a személyiségfejlődés lelassulásának előidézője lenne.

Az iskola pedagógusaival szembeni alapvető elvárás, a tanulókkal történő empatikus, kapcsolatépítő és kapcsolat-erősítő bánásmód megvalósítása. Ennek jelentősége abban áll, hogy a kapcsolat az a híd, amelyen keresztül a fejlesztő hatások közvetítődnek. Ennek hiányában ezek a fejlesztő hatások a tanulók részéről nem kerülnek befogadásra, sőt elutasítódnak, s így a fejlődési folyamat leáll, s kialakul a nehezen nevelhetőség jelensége.

A Konstruktív Életvezetés Iskolájának célirányos működése, valamint fejlesztő hatásrendszerének szervezési elvei hívatottak a hatékonyság garantálására.”

Prof. Dr. Bábosik István, a neveléstudományok professzor emeritusa