A KONSTRUKTÍV ÉLETVEZETÉS ISKOLÁJA

a professzor szemével

 

„A Konstruktív Életvezetés Iskolája a jelenleg működő iskolamodellek hatékonynak bizonyult személyiségfejlesztő megoldásmódjait, valamint a neveléstudomány és a személyiségelmélet új felismeréseit törekszik integráltan alkalmazni, s ezzel egy optimális iskolamodell megvalósítása a célja.

Az iskola programjának alapja a modern európai társadalmi és gazdasági elvárásoknak megfelelő, konstruktív életvezetésű határozott emberkép, amely célirányossá és koordinálttá teszi a személyiségfejlesztés folyamatát.

A program alapját képező emberkép jellemzői: szocio-morális normakövetés, szociális életképesség /egyéni eredményesség, folyamatos önfejlesztés/, érzelemgazdagság /stressz-megelőző képesség, kiegyensúlyozott életvitel/.

Az emberképnek megfelelő, fejlesztő hatás-szervezés a személyiség strukturális és funkcionális sajátosságaihoz igazodva, erre felkészített pedagógus testület által valósul meg.

A fejlesztő hatásrendszer fő forrása az iskola gazdag, sokoldalú tevékenység-repertoárja, s az ennek keretében működtetett motivált, komplex feladat-szériák együttese.

Ennek megfelelően az iskola motivált feladat-centrikus modellnek is tekinthető.

A fejlesztő hatásrendszer minden tanulóra történő kiterjesztése érdekében fontos követelmény az iskola működése során a tanulók és a feladatok közti kapcsolat fenntartása, vagyis az, hogy egyetlen tanuló se rekedjen kívül a tevékenységi folyamatból, azaz ne álljon elő a spontán kirekesztődés jelensége, amely a személyiség fejlődését súlyos mértékben gátolná.

A tanulók és a feladatok szoros, de egyben motivált kapcsolatát a korszerű tevékenységszervezési modellek differenciált alkalmazása garantálja.

A motivált, széleskörű iskolai tevékenység-repertoár hozzájárul a tanulók sokelemű szociogén szükséglet-rendszerének kialakulásához, ami a szubjektív örömforrások széles skálájának létrejöttét, vagyis az érzelemgazdag, kiegyensúlyozott életvezetésű személyiség kifejlődését jelenti.

A személyiségfejlesztő hatásszervezés során az iskola megvalósítja a rendkívül fontos, ám a gyakorlatban ritkán érvényesített hatásrendszerbeli váltást, vagyis a 10. életévtől a direkt személyiségformáló hatásszervezésről az átállást az indirekt hatásszervezésre. Ezzel megelőzhető a tanulók körében a direkt hatásokkal szembeni, úgynevezett személyi ellenállás jelenségének kialakulása, ami részben konfliktusok forrása, másrészt a fejlesztő hatások elutasítása következtében, a személyiségfejlődés lelassulásának előidézője lenne.

Az iskola pedagógusaival szembeni alapvető elvárás, a tanulókkal történő empatikus, kapcsolatépítő és kapcsolat-erősítő bánásmód megvalósítása. Ennek jelentősége abban áll, hogy a kapcsolat az a híd, amelyen keresztül a fejlesztő hatások közvetítődnek. Ennek hiányában ezek a fejlesztő hatások a tanulók részéről nem kerülnek befogadásra, sőt elutasítódnak, s így a fejlődési folyamat leáll, s kialakul a nehezen nevelhetőség jelensége.

A Konstruktív Életvezetés Iskolájának célirányos működése, valamint fejlesztő hatásrendszerének szervezési elvei hívatottak a hatékonyság garantálására.”

 

Prof. Dr. Bábosik István, a neveléstudományok professzor emeritusa

 

 

A KONELI OKTATÁSI PROGRAM SAJÁTOSSÁGA